L�p�s: A l�p�s n�gy�tem� j�rm�d, egyenletes l�bsorrenddel �s lebeg�si f�zis n�lk�l. Ha a l�p�s a h�tuls� bal l�bbal kezd�dik, a k�vetkez� a l�bsorrend: h�tuls� bal l�b, el�ls� bal l�b stb. A l� eg�sz nap k�pes nyugodtan j�rni l�p�sben an�lk�l, hogy sok energi�t haszn�lna el. Nyereg alatt a l�p�s k�nyelmes, de hat�rozott �s akt�v legyen.

�get�s:  Az �get�s �tl�s k�t�tem� j�rm�d, azaz mindig a h�tuls� bal l�b �s az el�ls� jobb l�b l�p egy�tt; ezt lebeg�si f�zis k�veti, majd �jra egyidej�leg j�n mozg�sba a h�tuls� jobb l�b �s az el�ls� bal l�b. A lovas sz�m�ra az �get�s a legk�nyelmetlenebb j�rm�d, mert a l� az egyik �tl�b�l a m�sikba esik �t. Hossz� t�von az �get�s k�nny�, de ezeket rendszeresen kell v�ltani.

Munkav�gta: A munkav�gta h�rom�tem� j�rm�d: a h�tuls� bal l�b, a h�tuls� jobb l�b �s az el�ls� bal l�b egy�tt mozog, majd az el�ls� jobb l�b; ezt lebeg�si f�zis k�veti. A k�rforg�sban mindenkor a k�ls� el�ls� �s a h�tuls� l�b j�tsza a vezet� szerepet. J�l kiengyens�lyozott l� meg tudja v�ltoztatni a vezet� l�b�t v�gta k�zben- ezt a mozdulatot  nezz�k "r�pt�ben v�lt�snak". Kev�sbe j�l ik�pzett l�nak ezen a helyen �get� l�p�st kell beiktatni.

Versenyv�gta: A versenyv�gta n�gy�tem� j�rm�d. Igen gyors v�gta, n�gy k�l�nb�z� l�bsorrendel, amelyek v�ltakoz�sa �ltal j�n l�tre a folyamatos mozg�s. Ha az el�ls�  jobb l�b van el�sz�r fent, a k�vetkez� l�bsorrend alakul ki: h�tuls� bal l�b, h�tuls� jobb l�b, el�ls� bal l�b, el�ls� jobb l�b, ut�na lebeg�si f�zis. A munkav�gt�hoz hasonl�an itt is l�tezik jobbv�gta �s balv�gta, amelyet az�t v�laszt a l�, hogy kiegyens�lyozza mag�t.

T�lt �s poroszka: A t�lt eredetileg az izlandi p�ni l�p�s �s �get�s k�z�tti j�rm�dja) genetikailag r�gz�lt j�rm�d egyl�bas, k�tl�bas �s h�roml�bas f�zissal, lebeg�si f�zis n�lk�l. A poroszk�l�sn�l az egy-egy testoldali l�bp�rak egyidej�leg mozognak.